Beszámoló a TÁMOP3.1.4.-09/1-2009-0010 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Budaörs közoktatási intézményeiben” projekt 2014-15-ös nevelési évben való fenntartásáról.

 

Az idei nevelési évben is minden csoportunkban megjelentek a kompetencia alapú programcsomag 4 Őseleméhez kapcsolódó tartalmai.

Jelen beszámolóban a „Víz” témakör csoportonkénti feldolgozásáról adnék képet az óvónők beszámolóiból merítve.

Holdacska csoport:

Január utolsó hetében a Víz témakörhöz válogattak az óvó nénik verset, mondókát. Weöres Sándor: Olvadás c. versének megismertetése előtt az udvaron hóembert építettek a gyerekek, ami a napsütés hatására elolvadt, eldőlt.

A csoportban beszélgettek a vízi közlekedési eszközökről. Februárban, a „Jaguár meg az eső” indián népmesét hallgatták meg a gyerekek, és „esős” verseket, énekeket ismételtek, ezt követően síkbábokkal játszottak, és esőcseppeket festettek ujjaikkal a kicsik. (Én kis kertet…, Esik az eső…, Csepp,csepp…)

Március végén Weöres Sándor: Békák című verse játékosságának érzékeltetésére hangutánzó szavakat gyűjtöttek, új mondókát tanultak (Egy csepp…), új dalt énekeltek, (Kis kacsa fürdik…) és meghallgatták a Nád alól… kezdetű éneket is.

A gyerekek tapasztalatokat szereztek a „víz és föld kapcsolatáról”, megnézhették, hogy a különféle vízáteresztő képességű talaj (föld, homok, kő) hogyan nyeli el a vizet, illetve ereszti át.

Csillag csoport:

Mivel ez a vegyes életkorú csoportunk, az óvó néniknek kiemelten figyelniük kellett arra, hogy minden életkorú gyermek számára élményszerű, tevékenykedésben bővelkedő tapasztalatszerzést biztosítsanak.

Februárban a Téma 5. „Változások” címmel került feldolgozásra. Játékos tapasztalatszerzés a vízzel kapcsolatosan, vizeink védelméről, felhasználásáról, építő és pusztító erejéről. Ennek érdekében képeket gyűjtöttek, amiket csoportokba rendszereztek közösen, ezekből tablót készítettek a faliújságra, majd „6 kísérlet és játék” bevezetése érdekessé tette a gyermekek számára a téma feldolgozását, segítve az ismeretek mélyebb bevésődését is.

  1. Horgászos játék: képeket horgásztak ki a tóból, megbeszélték, hogy mi látható rajta, majd a gyerekek eldöntötték, hogy vízbe valók, vagy sem.
  2. Víz és étolaj kísérlet: pohár vízbe étolajat csepegtettek, megnézték, hogy mi történik. Az étolaj úszik a víz felszínén, következtetéseket vontak le az eseményből, hogy a víz természetes élővilágát elzárja az olaj a levegőtől. Madártollat is mártogattak a pohárba, így láthatták a gyerekek, hogy a tollra ráragadt olaj teljesen összetapasztotta.
  3. „Vízi orgonát” készítettek, amelyet minden gyerek kipróbált.
  4. „Minek a hangját hallod?” – A víz különféle hangját próbálták felismerni a gyerekek. (csöpög, folyik, zubog stb.)
  5. Gólyás játék, ahol a gólyák békákat gyűjtögettek.
  6. Vízasztalnál játék, mely során homokból hegyeket, várakat építettek az ovisok.

Márciusban a Téma 8 került feldolgozásra, „Elillanó víztócsák” címmel, a víz és föld kapcsolatának érzékeltetésére. A gyerekek kísérleteztek termőtalajjal, homokkal, agyaggal, egy-egy edénybe színes folyadékmintát öntöttek és megfigyelték, hogy mi történik. A várakozási időben vizes dalokkal múlatták az időt, pl. Csepp…csepp…, Esik az eső… .

Március végén a vízi közlekedési eszközök, vizes játékok, sportok kerültek a beszélgetések témájává, fényképeket nézegettek, nyári, tóparti élményeket felelevenítve. Készültek különféle formájú és méretű halak, szájukban kapcsokkal, készült hozzájuk horgászbot is, és felidéződtek a gyermekek korábbi horgászos élményei apával, nagypapával.

Felhőcske csoport:

Február elején a Téma 2 „Jégvilág” feldolgozására került sor. Ennek részeként a „Jég ország királya” című új mesével ismerkedhettek meg a gyerekek. A csoportban beszélgettek a víz különféle halmazállapotairól, az ónos eső veszélyeiről, a só káros hatásairól, és a síkosság megszüntetésére alkalmazható, új környezet- és természetkímélő anyagokról. Kísérletezésre is sor került ebben az időszakban, ahol színes formákba vizet öntöttek, a mélyedésekbe pedig fonalat helyeztek el. Mosogatószeres tempera festékkel színesített vízbe buborékokat fújtak a gyerekek, s ez az újszerű technika nagyon sok kíváncsi gyermek számára jelentett vonzó tevékenységet.

Március utolsó hetében, Devecseri Gábor: Bundás medve új versét dolgozták fel a csoportban, melyhez síkbábokat is készítettek a gyerekek.

Ebben az időszakban többször is előkerült a beszélgetések során a Víz, mint az élet egyik feltétele, mely során kiderült, hogy milyen sok ismerettel rendelkeznek a nagycsoportosok e tárgykörben is. A beszélgetések során fejlődött a gyermekek szókincse, verbális kifejező készsége, ismereteik bővültek.

Napocska csoport:

Február első hetében a Téma 3 „Jégszigetek” került feldolgozásra a csoportban. Meghallgatták a gyerekek „A nyúl meg a tavaszi hó” mongol népmesét. Megbeszélték a víz körforgását, a különféle csapadék típusokat, a víz halmazállapotait. Megfigyelték a gyerekek, hogy mi történik, ha forraljuk a vizet és lefedve tartjuk az edényt (jénai tál). A víz gyöngyözni kezd, majd a gőz lecsapódik, és visszacsöpög a pára az edénybe. Jeget készítettek, majd megnézték, hogyan olvad el a szoba melegében. Az udvaron készített mini hóembert is behozták a gyerekek a csoportszobába, és figyelgették, hogyan olvad el teljesen. Így ír az óvónő – „Ügyesen megfejtették a gyerekek, hogy szennyezett levegő miatt ilyen koszos a hó…”

Fekete kartonlapra dugó hóembereket készítettek a gyerekek, és megtanulták a Hóember című új dalocskát is.

Március elején a Téma 8, „Elillanó víztócsák” került feldolgozásra, hasonlóan a Csillag csoporthoz. Petőfi Sándor: Arany Lacinak című verse, a Tó vize… és a Békakirály című mese színesítette a téma feldolgozását.

A víz és föld kapcsolatának földolgozásakor megfigyelték a gyerekek, hogy mennyi idő alatt szivárog át a víz az áttetsző kiszurkált aljú palackon, melybe homokot, agyagot, földet helyeztek. Ezt a kísérletet megismételték szennyezett vízzel is (levél, apró kavics, papír került a vízbe), és így is megvizsgálták az egyes talajminták vízszűrő képességét. Agyagból tányérokat készítettek a napocskások, amit levéllel díszítettek. Vizes dalos játékokat játszottak.

 

Március 27.-én Spatula Sára és Kémcső Jenő jöttek el hozzánk, és a vízzel és egyéb anyagokkal végeztek kísérleteket a gyerekek közreműködésével. Például szivárvány készítettek különböző mértékben cukrozott és ételfestékkel festett víz segítségével.

 

 

Budaörs, 2015-06-10                                                             Készítette: Urainé Pócsik Adrienne

                                                                                                                          Szakmai vezető